108. Baltikum III.: Vilnius és Trakai

2018. június 03. - hamar

(Olvastad már az előző két részt Észtországról és Rigáról? Ha nem, szeretettel ajánlom!)

A balti körutunk utolsó állomása egy 4 órás Riga-Vilnius buszutat követően a litván főváros volt. Ez a város a maga 570 ezres lakosságával egy kelet-európai városokat bemutató fotóalbumban is szerepelhetne, a magyar városok közül nekem olyan volt, mintha Győrben sétáltam volna, ez persze csak a belvárosra igaz, mert nem "merészkedtünk" ki onnan. :-)

Mikor megérkeztünk péntek kora este, első gyalogutunk Užupisbe, a város bohém negyedébe vezetett (mikroállam, kikiáltotta függetlenségét, de persze ez is külsőséges, félkomoly dolog, mint a mikroállamoknál ez lenni szokott), ehhez át kellett kelni egy patakon a szállásunktól 5 percre és máris ott találtuk magunkat ebben a bohém negyedben, ahol sajnos nem tudtunk elég időt tölteni, de kétségtelenül a szezonon kívüli időszak ellenére is volt egy hangulata (patak fölé épített kocsmaterasz, marihuánaüzlet, stb.). A patak mentén aztán felmásztunk egy nagyobb dobra, ahonnan a kora keresztény időben pogányok szerzeteseket taszítottak a mélybe, ennek emlékére három kereszt áll a tetején. A naplementében (is) nagyon szép kilátás nyílt a városra. Ezután egy romkocsmára emlékeztető egységben nagyon sok finom kézműves sör mellett fogyasztottunk a nem túl szofisztikált litván konyha remekeiből. Kezdetnek céklalevest és csíkokra vágott fokhagymás "pirított" barna kenyeret. Ahogy Bede Márton is írta cikkében, a cepelinai, azaz a zeppelin alakú, fasírttal töltött gombóc tényleg egy vicc, aminek a funkciója, hogy szívja fel a sok vodkát/sört, amit mellé fogyasztanak, a bevallottan e célra kitalált pirított barna kenyérrel egyetemben.

Ami az említett magaslatról feltűnő volt, hogy nagyon sok templom van ebben a városban, legalábbis a belátható területen szinte egymást érték. Ennyi templomot talán csak Rómában és Nápolyban láttam eddig. Nagy pirospont, hogy egymást érik a hangulatos kisvendéglők és kézműves sörkocsmák, utóbbiak nyilván az (Erasmus-)diákság és a szomjas hátizsákos turisták legnagyobb örömére. Nem utolsósorban a nagyon kellemes tavaszi idő miatt végre igazán élvezhettük a Baltikumra jellemző kisvárosias, szellős nyugalmat, akár a kis óvárosi utcákban, akár a fő téren, akár a folyóparton sétáltunk. A Vilniushoz legközelebb eső turistamágnes Trakai vára. A vonatút fél óra, erre jön rá kényelmes tempóban háromnegyed óra gyaloglás ebben az 5300 lakosú kisvárosban, aminek az alapítását a 13. századra teszik. Gediminas nagyherceg egy sikeres vadászat során fedezte fel ezt a tavas területet. Az első vár tehát azon a félszigeten épült, ahol most a város található, ezt 1337-ben említették először a teuton lovagokról szóló krónikák. Gediminas Vilniusba "költözése" után fia, Kestutis örökölte a területet, és megépítette a második, jelenleg is látható várat a közeli szigeten. Az ő uralkodása hamarosan kisebb testvérháborúhoz vezetett és 1392-ben ért véget békekötéssel. Kestutis fia, Vytautas ezután a favázas várat téglából épülttel váltotta fel és a legtöbb időt itt töltötte, ezzel de facto Trakai lett az állam fővárosa és ekkor élte fénykorát is. Amikor 1569-ben létrejött a lengyel-litván perszonálunió, erős hanyatlás következett be és a várak tekintetében, története összefonódott az ország történelmének viharaival (a Lengyel Királyság és az Orosz Birodalom, majd Németország és a Szovjetunió közé szorulva), és a II. világháború után megkezdett restaurálása az 1980-as évtizedben fejeződhetett be. Az elhúzódás oka az volt, hogy Hruscsov kijelentette, hogy a vár a legfontosabb történelmi emlékként a litván reakció szimbóluma, ezért a felújítást le kellett állítani. Ma turisták tízezrei látogatják a vár helyiségeiben berendezett történelmi kiállítást (fegyverek, bútorok, edények, pénzérmék, stb., szóval mindaz ami egy vármúzeumban lenni szokott), a tavon csónakáznak és vízibicikliznek (egyfajta Margitszigete, vagy inkább Római partja ez a vilniusiaknak, hétvégén sok fővárosi pár és család tölt itt egy napot).

További érdekességek Litvániáról:

1) Kis területe ellenére 4 nemzetközi repülőtere is van.

2) Sok más országhoz hasonlóan (Bulgária: Sho-tó, Észtország: Monnuste, Szlovákia: Krahule, Ukrajna: Rakiv; Magyarország: Tállya) magának követeli Európa geometriai középpontját: a falu neve Purnuškės és a Guinness Rekordok Könyve is ezt ismeri el, valamint emlékművet is építettek oda, ami ezt a vitatott tényt hirdeti.

3) Az összlakossághoz viszonyítva a holokauszt előtt itt élt a legtöbb zsidó Európában, Vilniust Észak Jeruzsálemének is hívták.

4) Fura múzeumok: Ördög Múzeum Kaunasban és Macskamúzeum Šiauliaiban. Érdekes lehet a KGB tematikus park is az egyik erdőben, melyet a Guardian kiváló cikkben mutat be.

5) Hátborzongató helyek: a Keresztek Dombja (több száz kereszt egymás hegyén-hátán) és a Boszorkányok Dombja (baljós kinézetű fából faragott boszorkányszobrok egy sötét erdő mélyén).

6) Legmagasabb pont: Aukštojas domb, 293 méter.

7) Nemzeti állat: fehér gólya. Itt van a legtöbb fészkelő gólya a világon. Azért Elzászban és Extremadurában sincs kevés (ezeket személyesen is tapasztaltam 2007-ben és 2018-ban, ugye), de attól ez még lehet így.

8) A balti borostyán népszerű termék és szuvenír.

9) A földterület egyharmada van művelésbe vonva,a többi nagyrészt - az észt és a lett epizód olvasói nem fognak meglepődni ezen - erdő és láp.

10) További nemzeti ételek: hideg céklaleves, töltött káposzta, kastynis nevű tejtermék, hangyaboly alakú torta, fenyőfa alakú torta, vérleves.

11) Az etnikai arányok: 88% litván, 6% lengyel, 5% orosz, 1% egyéb.

12) A korábbi részekben írt néhány adat itt is érvényes: férfi-nő arány, szupermodellek, pogány tradíciók a folklórban.

13) Dobogós az öngyilkosok arányában az EU-ban, sokszor első. Ugyanez a helyzet az alkoholisták arányával is.

14) Litvánia Hannibal Lecter gyermekkorának színhelye is.

15) A legnépszerűbb sport a kosárlabda, szinte vallásos áhítattal űzik és világviszonylatban sikeresek is benne.

16) A gyarmatosítás idején az afrikai Gambiában és a latin-amerikai Trinidad és Tobagóban rövid ideig éltek litván kolóniák.

17) Litván származású sztárok: Charles Bronson, John C. Reilly, Sean Penn, Sacha Baron Cohen, William Shatner, Pink.

18) Itt van a legtöbb egy főre eső hőlégballon a világon.

19) Az országnak saját hivatalos parfümillata van.

20) Babonaság: nem szabad egy házban fütyülni, mert a ház tűzvészben fog elpusztulni.

[Vilniusból Varsóba repültünk, onnan pedig vonattal Wroclawba mentünk, mert már régóta kíváncsi voltam a városra. Gótikus.reneszánsz belvárosa tényleg nagyon szép, ezt meg tudom erősíteni és élénk a diákélet is. Csak kívülről tudtunk épületeket csodálni idő hiányában, de így is nagyon megérte. Szuper kézműves sörözőt fedeztünk fel, ahol a passiógyümölcsös IPA sokáig velem élő emlék marad, rendkívül finom volt. Egy cseh-német túra során mindenképp útba ejtendőnek tartom a várost. Wroclawból 13 órás vonatúttal jöttünk vissza Budapestre, május 1-jén. Ezzel véget ért az idei (eddig) leghosszabb külföldi utam.]

Képgalériánk következik: