Összesen 5 és fél napot töltöttem Marokkóban egy tanulmányút keretében. Északon jártam, a turistamágnes déli rész központjában, Marrákesben csak a repülőgép menetrendje miatt volt muszáj fél napot lennem. Az ország, legalábbis amit láttam belőle, nagyon tetszett, Marrákesbe és a hozzá kapcsolódó turistás helyekre vissza fogok térni, bár sajnos a közvetlen járat Budapestről megszűnt. Íme tehát az első rész. Az országról mintegy ismétlésképpen három adat: területe közel ötszöröse Magyarországénak, lakosainak száma több, mint három és félszerese, az egy főre jutó GDP pedig az ötöde. Fontos hangsúlyozni, hogy a városokban kifejezetten élhető körülményeket láttunk, de nem jártunk minden egyes kerületben, ahogy a falvakban sem.

A medinában, azaz a fallal körülvett óvárosban volt az első rabati szállásunk, ahonnan a környező házak tetejére és  távolabb a kasbahra, azaz a várnegyedre is ráláttunk. Építése a 10. században kezdődött, legrégebbi épülete a 12. századi mecset, melynek minaretje a képen látszik. A vár falai végig állnak és jó állapotúak.

Dar, azaz tipikus marokkói vendégház. Lenn közös helyiségek, ahol reggelit fogyasztottunk. Ebből nyílnak szobák, csakúgy, mint az emeleten. A képen az emeleti szemben lévő ajtó az én szobámé. Érdekesség, hogy minden szobának van ablaka a folyosóra, de az utcára (mivel ezek a medinába beszorított épületek) nem feltétlenül.

A medina utcáinak túlnyomó része souq, azaz bazár. Európai szemmel elgondolhatatlan áruválasztékkal. Talán cipőboltból van a legtöbb, de nem számoltuk meg. A souq egyes részei mívesen fedettek

De vissza a kasbahhoz! A medina és a folyópart felőli oldala van a képen

A folyón színes csónakok, a túloldalon Salé, Rabat elővárosa. Rabat egyébként nem túl nagy, 600 ezer lakosú

A kasbah előtti tér egy nagy folyóparti sétányba torkollik. Háttérben látszik a medina és a Hasszán-torony

A kasbah egyik fala esti kivilágításban. Háttérben a medina, azon túl pedig a Hasszán-torony és a zöld tetejű V. Mohamed király mauzóleuma

Paprikakrém és padlizsánkrém egy tipikus marokkói elemmel, sóban eltett citrommal. No meg a mentatea

Van üzleti negyed is Rabatban, ami a világ bármely részén lehetne. Modern, lendületes, ápolt!

Franciaország komoly befektető, rengeteg cég van jelen az országban. Szinte mindenki jól beszél franciául

Rabat pályaudvara az emeletről. Ultramodern, tele van gyorséttermekkel. Tangerbe TGV jár, a táv nagyobbik szakaszán, Kenitrától már 280 km/h körüli sebességgel. Mi is egy ilyen vonat másodosztályán utaztunk át Tangerbe, 330 kilométer bő 1 óra alatt. Büfékocsi, udvarias és jól öltözött jegyvizsgálók, no meg rendőrök

Különböző méretekben, de a király képe mindenhol ott van. Ez itt épp a rabati pályaudvari, de magánlakásban is láttuk kitéve a falra. Nagy a tisztelet az uralkodó iránt, aki demokratikusabb és visszahúzódóbb, mint apja volt

A tangeri várnegyed éppoly romantikus, mint a rabati, csak nagyobb

A kilátás a Földközi-tengerre szép időben minden bizonnyal még jobb, de így is megteszi

A medinából hosszú lépcsők vezetnek a kasbahba. Nincs hozzá térkép, Google Maps nélkül biztos az eltévedés

A kék-fehér vagy zöld fehér épületszínek mellé néhol zöld növények társulnak

Csendélet

Kilátás

Gyakran látni az országban ilyen szépen díszített fali ülőfülkéket vagy falikutakat. Én a tangeri kasbahban lévő előtt örökítettem meg magam. A következő posztban további 20 kép érkezik!