http://www.borsmenta.hu/utazunk/ot-kotelezo-program-lyonban
Ez a poszt rövidítve és a Borsmenta online gasztromagazin formátumához és gyakorlatához igazítva fenti linken is elolvasható. Az alábbiakban a "vágatlan", saját szájízemnek megfelelő, kizárólag saját fényképeimet tartalmazó verzió olvasható.
Nem végeztem nagymintás közvélemény-kutatást, de erős a gyanúm, hogy ha egy gasztronómiában dolgozó honfitársunktól megkérdezném, hogy mi jut eszébe a város nevének említése hallatán, a világ legrangosabb szakácsversenyét, a Bocuse d’Ort mondaná. (Hajrá, Pohner Ádám!) Esetleg valamelyik lyoni módra, azaz sült hagymával készült ételt. Ha az illető a pénzügyi szektorban dolgozik, az egykori francia bankóriás, az 1993-ban csőd szélére került Crédit Lyonnais nevét is említheti. A legvalószínűbb azonban, hogy a város futballcsapatát, a hétszeres francia bajnok Olympique-ot kapnám válaszul, ahol olyan klasszisok is megfordultak, mint a nemzeti válogatott későbbi szövetségi kapitánya, Raymond Domenech.
Nos, mielőtt elkezdtem rövid lyoni kirándulásomra készülni, én sem tudtam többet erről a félmilliós, ám másfél milliós agglomerációval rendelkező városról, legfeljebb egy gimnáziumi történelemóra egyik foszlányát, a takácsokat tudtam hozzátenni a fentiekhez. (Utánaolvastam, jól rémlik-e, nos, a lényeg: 1831-ben az akkori gazdasági válság nyomán nagyot zuhant a selyem ára s a takácsok e nyersanyag minimális árát kívánták rögzíttetni az állammal. Miután e követelésnek nem sikerült békés úton érvényt szerezniük, összecsaptak a rendfenntartókkal, elfoglalták a városházát, majd sztrájkba léptek. A felkelést leverték.) Az útikönyv vonatkozó fejezetének átlapozása után döbbentem rá, hogy ha szokásom szerint mellőzöm a tömegközlekedést és gyalog járom be a várost, két teljes nap legfeljebb egy ízelítőre lesz elég. A Budapestről közvetlen fapados repülőjárattal tett utazásba végül a következők fértek bele:
1. A város fekvése
Lyon két folyó, a nagyobb Rhône és a kisebb Saône összefolyásánál, 173 méterrel a tenger szintje felett, Párizstól légvonalban 373 kilométerre délkeletre található. Turisztikai szempontból érdekes belső részének közepén az úgynevezett Félszigetet (Presqu’île) a két folyó öleli. A Félsziget déli része sík, itt van a város központja az Operával, a Városházával, elegáns bevásárlóutcákkal, a legnagyobb térrel, a Bellecourt -ral, még délebbre munkásnegyedekkel. A Félsziget északi része, Croix-Rousse, egykori takácsműhelyek otthona, beceneve ezért a Dolgozó Hegy. Ezzel különböztetik meg az Imádkozó Hegytől, Fourvière-től, ami a Félszigettől nyugatra, a Saône túlpartján lévő „hegyesebb” városrész, melynek lábánál az „igazi” óvárost, Vieux-Lyont találjuk. Fourvière látképét a neogótikus stílusban épült Miasszonyunk Bazilika és egy „kisebb Eiffel-torony”, a ma televízió és rádió-átjátszásra használt Tour Métallique uralják. A Félszigettől keletre, a Rhône túlpartján lévő „lapos” városrészek az egészségügy, a felsőoktatás és a vállalatok terepei. Nem véletlen, ha előbbi leírás alapján valakinek valamiért Budapest ugrik be! Egyben magyarázatot is ad arra, miért érezzük itt a hideg tél ellenére annyira otthonosan magunkat már az első néhány óra után.
Kis tér a Félszigeten
Opera, Városháza, bank a Félszigeten
Kilátás a félszigetre (balra és középen) és az óvárosra (jobbra) a Croix-Rousse-ból
Kilátás a Rhône túlsó partjára a Croix-Rousse-ból
A Croix-Rousse a Saône felől
A Szent György templom a Saône partján, a dombtetőn a Miasszonyunk bazilikával
A Keresztelő Szent János katedrális az óvárosban
A Jó és Rossz Angyalokat ábrázoló XIII. századi rózsaablak a katedrálisban
2. Átjárók (traboules)
A város fekvéséből következőleg már a IV. században kialakult ez az építészeti különlegesség (ám más közeli városokban is akad rá példa). Mivel Vieux-Lyon utcái párhuzamosak a Saône-nal, az itt élők komoly időt és energiát takarítottak meg azzal, hogy ezeken az átjárókon keresztül le tudtak jutni a folyó partjára, ahol az üzleti élet zajlott. Szemben, a Croix-Rousse takácsai szintén hasznát vették ennek a stílusnak, hiszen nekik éppúgy fontos volt a kereskedőkhöz való, minél gyorsabb s az időjárási viszontagságoknak minél kevésbé kitett lejutás. A traboule-ok a XX. századi német megszállás idején pedig ideális búvóhelyet biztosítottak az ellenálló polgárok számára. Körülbelül 400 van belőlük a városban, de csak tizedük van nyitva a turisták számára, ezeket speciális térkép segítségével vagy kétórás vezetett túrán lehet levadászni.
Egy traboule-os ház lépcsője
Az óváros, ahol a legnagyobb a traboule-sűrűség
3. Festett (tűz)falak (murs peints)
Látunk persze ilyet máshol is, de ezt itt nagyon magas fokon művelik. Ha figyelmesek vagyunk, megannyi kisebb festett tűzfalba botlunk, a három nagyobbat azonban a térkép is jelöli. Kettőre volt időm, az egyik a Mur des Canuts a Croix-Rousse negyedben, ahol egy kerületi életképet vittek fel zseniálisan a felületre:
A másik nem messze a város magjától található Lyoni Hírességek Fala. Itt egyaránt azonosíthatunk hazánkban is jól ismert, illetve ismeretlen személyiségeket.
Nézzük például a ház keskenyebbik falának felső részén álló alakot!
Ő Claudius (Kr. e. 10-Kr. u. 54), az első római császár, aki Itálián kívül született. Caligula és Nero között uralkodott, politikai sikerei ellenére az ókori történészek igencsak vegyesen ítélték meg.
A ház szélesebbik falán felülről lefelé haladva a 3. emelet közepén egy rekamié mellett álló nőalak Juliette Recamier (1777-1849), a Napóleon utáni Bourbon-korszak egyik fontos alakja, párizsi társasági események szervezője. Alatta a 2. emeleten André-Marie Ampère (1775-1836), fizikus, az elektromos mező feltalálója, az áramerősség SI mértékegysége, az amper névadója. Mellette jobbra Laurent Mourguet (1769-1844) bábművész, kezében Guignol figurájával. Guignol pozitív alak, jószívű és éles eszű takács, a róla írt történetek, amelyek ma is futnak a helyi bábszínházakban ugyan gyerekeknek szólnak, de gyakran társadalomkritikát is rejtenek.
Szintén a 2. emeleten Antoine de St-Exupéry (1900-1944) pilóta, író, filozófus és 260 nyelvre lefordított örök klasszikusának címszereplője, a kis herceg (a bolygóján állva, amin a rózsa nyílik). Az alattuk lévő 1. emeleti balkonon Auguste és Louis Lumière (1862-1954, illetve 1864-1948), a kinematográf és a mozgókép feltalálói. A városban róluk elnevezett intézet is működik.
4. Mozi és Miniatűr Múzeum
Ha nem vagyunk múzeumfanatikusok (ha igen, érdemes Lyon Kártyát vennünk), a több tucat múzeumból nagyon nehéz kiválasztani azt az egyet, amit meg szeretnénk nézni, hiszen Lyonban a képzőművészettől (Szépművészeti, Kortárs Művészeti, Jean Couty Múzeum), az iparművészeten (Textil-, Nyomdászati Múzeum) és az építészet át (Tony Garnier Múzeum) az elektromosságig (Ampère Múzeum) pazar a kínálat. A Tripadvisorhoz folyamodtam segítségért, ami a Mozi és Miniatűr Múzeumot ajánlja első helyen az óváros egyik patinás reneszánsz épületében. Az állandó gyűjtemény hollywoodi sikerfilmek forgatókönyveit, vázlatait, kellékeit, maszkjait, díszleteit és díszletmakettjeit vonultatja fel, meglepően nagy darabszámban. Láthatjuk itt Batman öltözékét és Chaplin sétapálcáját éppúgy, mint azt az álarcot, amit Robin Williams viselt Mrs. Doubtfire-ként vagy Arnold Schwarzenegger Terminátorként. A lenyűgöző gyűjteménynek vannak olyan termei is, amit gyerekeknek szülői felügyelet mellett sem ajánlanak, itt a horror- és szörnyfilmek „szereplőin” vagy azok testrészein borzonghatunk a vitrinekbe bámulva. Hasonló logikával van berendezve az egyik emeleten az ideiglenes kiállítás, ami Marc Caro és Jean-Pierre Jeunet, két francia ikon filmjeinek világát mutatja be. A legfelső emelet egy miniatűrkészítő lenyűgöző munkásságát mutatja be, a számtalan kicsinyített helyiség követeli meg jogosan figyelmünk maradékát.
Karmok (X-Men), bálvány (Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói), csokoládé (Charlie és a csokigyár), pálca (Harry Potter és a Főnix rendje), boríték (Harry Potter és a bölcsek köve)
"Legyen egy kép rólam is": a Mátrix tükrében, Mary Poppins esernyője és Chaplin sétapálcája között
Zöldségesüzlet-miniatűr
5. Kisbisztrók
17 olyan étterem van itt, mely legalább egy Michelin-csillag birtokosa. A Hírességek Falán, az utcaszinten is megörökített Paul Bocuse, a francia gasztronómia nemrég elhunyt mértékadó alakja, a szakács-világverseny névadója Auberge du Pont de Collonges nevű étterme több, mint 50 éve őrzi 3 csillagát. Egy híres ételkritikus 1934-ben a Világ Gasztronómiai Fővárosának nevezte Lyont. Nem kétséges, hogy az ínyencek Mekkájáról van tehát szó. Az élvonalbeli éttermek mögött sorakoznak a megfizethetőbb bisztrók, közülük is azok, amelyek tipikus lyoni fogásokat kínálnak (például hagymalevest, csukafasírtot vagy bundázott pacalt), a bouchonok. Én most a harmadik vonalra voltam kíváncsi, két kritériummal: a turistaútvonalaktól távolabb eső, egyszerűbb „beülős” helyet kerestem, ahol francia borokat tudok kóstolni.
Egy helyismerettel rendelkező magyar borász ajánlására több ilyen helyet is kipróbáltam, sorrendben:
1/ Jumble (a Rhône-tól keletre, az egyetem főépületétől 5 percnyi sétára, címe: 88 Rue Bechevelin)
Kóstolt ételek: tépett csirkecomb sültburgonya kockákkal, kókusztejes-római köményes mártással; minimakaróni párolt zöldségekkel, mézes-kakukkfüves mártással
Kóstolt borok: chardonnay, viognier (mindkettő Burgundiából)
Az esti ajánlat 6 fogás, 5 kistányéron tálalt meleg étel és 1 sonka-sajttál. Desszertből 3-at kínálnak. Unalmasnak vagy furcsának tűnő meleg ételekről derült ki, hogy finomak (minimakaróni párolt zöldséggel), a titok nyitja a mártásban van, mely nem tolakodó, de biztosítja a szükséges pluszt.
2/ Le troquet des sens (a Félszigeten, a Bellecourt tértől 10 percnyi sétára, címe: 34 Rue des Remparts d’Ainay)
Kóstolt étel: ravioli casoulette kacsamellel, salottahagymával, besamellmártással, körete friss saláta
Kóstolt borok: rajnai rizling (Elzászból), grenache – carignan cuvée (Roussilonból)
A déli menüajánlat egyetlen meleg étel, ami professzionálisan és gyorsan elkészül.
3/ En attendant septembre (a Rhône-tól keletre, az egyetem főépületétől 6 percnyi sétára, címe: 34 Rue Chevreul)
Kóstolt ételek: „tapastál”, azaz spanyol chorizo, olíva, kaprigyümölcs, paprikakrém; gascon típusú sertés sonkája
Kóstolt borok: jacquère (Savoyából), roussanne – rolle – grenache blanc cuvée (Languedocból), gamay (Beaujolais-ből), grenache - syrah cuvée (Dél-Rhône-völgyből)
Ez a hely egy helyes, pici borbár és borszaküzlet, változatos hidegkonyhai ételkínálattal.
A bort egyébként a franciák kétféle mennyiségben szervírozzák: 1,25 decilitert töltenek egy pohárba (verre). Ha legalább ketten vagyunk, jobban megéri 4,6 deciliteres kisüvegben (pot) kérni a tételt. Mindegyik helyre érvényes tapasztalataimat az alábbiakban foglalnám össze:
1/ A helyek délben és este nagyon hamar megtelnek, a legkülönbözőbb korú vendégekkel. Érdemes foglalni, ha biztosan helyet szeretnénk. 2/ A kiszolgálás mindig hibátlanul udvarias, az első másodperctől az utolsóig minden vendégre egyformán figyel a csekély számú személyzet. 3/ Franciaországban mintha nem lehetne rossz bort inni, legyen szó akár hazánkban is ismert és termelt fajtaborról, akár cuvée-kről. 4/ Az étlapon a beszállítók nevét és működési helyét is külön feltüntetik.
En attendant septembre
És ami kimaradt:
1. Múzeum az Összefolyásnál
A Félsziget déli csücskében 2014-ben nyílt, fémborítású, űrhajóra(?) emlékeztető természettudományos és antropológiai fókuszú múzeum. Az épület, csakúgy mint a bilbaói Guggenheim, önmagában is érdekes.
2. Gall-római Színházak Múzeuma
A hajdani Lugdunum színházának 108 méter átmérőjű lelátóján egy melegebb évszakban szívesebben ücsörögnék. Az 1975-ben nyílt kapcsolódó múzeumban egyebek mellett kalendárium, oltár, szarkofágok, mozaikok és Claudius császár egyik beszédének leiratát rögzítő tábla is megtekinthető.
3. Bouchonok
Az ebéd és vacsora helyszínéül egyaránt választandó kisvendéglőket legközelebb veszem célba.
4. Piacozás
Nem szoktam kihagyni a helyi piacot, Lisszabontól Barcelonán és Bolognán át Bécsig mindenhol és mindenkor nagy élményt nyújt, Lyonban meg azt hiszem, különösen azt fog.
5. Biciklizés
A hidegben nem annyira mókás tevékenység, de ha kicsit enyhébb az idő, akkor elég kézenfekvő, nem beszélve arról, hogy egészségesebb, mint tömegközlekedni. Egyebek mellett így fogok majd eljutni a Le Parc de la Tête d’Or nevű parkba is, ahol szabadtéri állatkert is van.
Alkonyi kilátás a városra a bazilikától
