Egyesült Vargha Napló Művek

Egyesült Vargha Napló Művek

78. Vince-napi borünnep Mádon

2017. január 30. - hamar

A blog 2017. január 30-án indul. A posztok a szerkesztési célból számomra hozzáférhetetlené vált feszbukom.blogspot.com folytatásaként számozódnak. Az üzemeltető nevében és helyett kérem olvasóim elnézését!  Egyúttal saját, egyszerűsítési/olvasóbarát szándékú csavar is kerül a történetbe: a külföldi utazásokról szóló sapkaesfunchal.blog.hu webnaplónak is ez a folytatása, innen ered a cím is. Ez a blog immár kommentelhető is, építő és/vagy bátorító visszajelzéseket nagy örömmel és kíváncsisággal fogadok!

*****

Azt, hogy Mádra visszatérek, már a májusi zempléni kiránduláskor eldöntöttem, mikor a Szepsy család Percze Élményközpontjának erkélyén hallottuk a templomtoronyból szóló esti takarodót, hogy visszatérek egy borkóstolásra. A borkóstolás megvalósult, de nem a Szepsyéknél, ugyanis ők jó szívvel ajánlották 4 másik helyi pince szervezésében a Vince-napi Borünnepet, melyre egy autónyi csapatot sikerült összeszedni (3 lány, a sofőr fiú és én). Így aztán január 21-én reggel, miután a Csodarabbik Útja Fogadóban elfoglaltuk 16 ágyas hálótermünket 5-en, a Szent Tamás dűlő tetejére igyekeztünk, gyalog. Kisvártatva azonban Demeter Ervinné borbarátnő kisbusza gurult mellénk és felvitt a helyszínre, a forralt borozással összekötött vesszővágásra. A nap szikrázott, a hófödte dűlől látványa lenyűgöző volt. Sajnos a hó miatt a képeim jó része nem sikerült, nagyon világosak lettek, később ezt felismervén sötétebbre állítottam az expozíciót és így már születtek értékelhetők:

A Borünnep lényege, hogy 4 csapatra osztják a résztvevőket, s 4 pince mutatja be borait, vetésforgóban a 4 csapatnak, egész nap. Mi a Zsirai Pincében kezdtünk. A Zsirai-lányok, Petra és Kata nagyatádiak, előbbi a húgom osztálytársa volt általános iskolában, de az ismeretséget legfeljebb nagyon távolinak mondanám. Mindenesetre 3 borvidéken is borászkodnak (Villány, Somló, Tokaj), egyre nagyobb sikerrel. Három bort kóstoltunk náluk.

Ezután következett az ebéd. Szepsyék a Perczében kifejezetten 3 fogásos, 2 pohár boro ebéddel készültek: egy nyúlraguleves-maceszgombóc kombinációval, egy kacsacomb-lencsefőzelék-nudli főétellel és egy remek desszerttel: panna cotta gránátalmával és törökmézzel. A végén egy finom kávéval teljes a boldogság.

Ezt követően jött a szakértelemnek, a tudásnak, az elmélyültségnek egy ritkán látható foka ifj, Szepsy István személyében aki a Szent Tamás Pincészet egyik tulajdonosa és borásza. Hosszú előadás a szőlőről, a kitörési pontokról, szakszavak tömkelege (például negatív szelekció) és négy féle, jobbnál jobb bor.

dsc01794.JPG

Harmadik állomásunk a Holdvölgy Pince. XXI. századi gépesítés, technológia, professzionalizmus, 108 járatos pincerendszer, francia tőke... Nehéz nem az elragadtatás hangján beszélni erről a pincészetről is. Ekkor döntöttük el, hogy június közepén visszatérünk a Jó reggelt, jó napot, jó éjszakát Mád! nevű rendezvényre, amire a Holdvölgy 8 tételes borkóstolóval készül s ami a tavalyi programfüzet alapján nem lehetett egy rossz event. Itt egyébként három bort kóstoltunk és nem álltam meg, hogy ne vegyek egy palackkal a másodikból, az Exaltation nevű kései szüretelésű sárgamuskotályból.

Utolsó állomásunkon reggeli fuvarosunkkal találkoztunk a Demetervinnél. A pince névadója, a volt MDF-frakcióvezető, későbbi titokminiszter (FIdesz), jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott Demeter Ervin nem bukkant fel, csak a borász fiuk, akinek gratuláltunk a finomságokhoz. Itt pezsgőt és háromféle bort kóstoltunk, és visszakóstolás is volt. 

Az estét a fogadóban töltöttük, meglehetősen jó hangulatban. Másnap pedig egy nagyon lelkes hölgy bemutatta a mádi és környéki zsidóság történetét, az újonnan berendezett rabbiszobát és a szomszédban álló, UNESCO-örökség zsinagógát. Egy fantasztikus kultúra semmisült meg a holokauszttal, amikor a 3500 zsidót deportálták innen, akik mindaddig szorgalmasan, építően, a többi felekezettel békében éltek együtt a faluban.

A nagy információtömeget végighallgatva és feldolgozva megint megéheztünk, így egy záró gourmet ebédre tértünk be az Első Mádi Borházba, mely a falu Miskolc felőli végén áll, és a Szent Tamás Pincészethez kötődik. Az elfogyasztott étkek a következő posztban találhatóak. Mádra való visszatérés: 2017. JÚNIUS 18. Már várom!

A bejegyzés trackback címe:

https://evnm.blog.hu/api/trackback/id/tr8812168818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása